A víziállások telepítése
3. §

(1) ⁴ Víziállást létesíteni a Képviselő-testület engedélyével szabad. Víziállás átalakítását, bővítését a jegyző engedélyezi.

(1a) ⁵ Víziállás létesítésére, átalakítására, bővítésére, fennmaradására vonatkozó engedélyt a jegyző csakis azon víziállás-használók számára engedélyez, akik a Bereki Horgászegyesület elnöke által rendelkezésre bocsátásra kerülő nyilatkozatban rögzítik a víziállás-használat szabályainak elfogadását. Ennek keretében nyilatkoznak, hogy tudomásul veszik, hogy a Berekfürdő Községi Önkormányzat tulajdonában álló vízterületeken bármikor létesített és létesülő víziálláson tulajdont nem szereztek és nem is szerezhetnek, csakis olyan használati joguk állhat fenn a víziálláson, mely az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető jogként megilleti a használót a használat engedélyezett időszakában.

(1b) ⁶ Az új víziállás telepítése legfeljebb 5 évre engedélyezhető, a használat meghosszabbítása pedig legfeljebb 3 évre engedélyezhető. A használat korlátlan számban engedélyezhető további időszakokra, alkalmanként legfeljebb 3 éves időtartam meghosszabbítást eredményezve. A jegyző az engedélyt bármikor jogosult - akár indokolás nélkül is - visszavonni a víziállás elbontásához szükséges ésszerű határidő biztosítása mellett.

(1c) ⁷ A víziállás használatának joga átruházható a régi használó részéről új használó javára, de csakis akkor, ha a Berekfürdő Községi Önkormányzat nem él a 4. § (11) bekezdésében írt előhasználati jogával, valamint csakis olyan használó javára ruházható át, aki már megtette nyilatkozatát az (1a) bekezdés szerint a Bereki Horgászegyesület elnöke részére.

(2) ⁸ A berekfürdői Belső és Külső tavon - víziállásokkal még be nem telepített, szabad partjai mentén, magánhasználatú víziállás,- az (5) kivételével, - nem létesíthető.

^{(3) ⁹} A közhasználatú mérete - bejáró nélkül számítva - max. 25,0 m² lehet és telepíteni csak oda szabad, ahol a magánhasználatú víziállás szélétől minimum 8,0 méter, közhasználatú víziállás szélétől minimum 20,0 méter védőtávolság betartható.

(4) A víziállás lehet

1. felépítmény nélküli, (tartósan csak korláttal és ülőpaddal látható el, használat alatt ideiglenes esővédő tető, esernyő vagy sátor használható),
2. felépítményes (szilárd oldalú, zárt vagy nyitott terű, tetővel ellátott, épületnek nem minősülő építmény)
3. a parthoz nem kapcsolódó (csak vízi járművel közelíthető meg,)
4. parti bejáróval ellátott.

(5) ¹⁰ Magánhasználatú víziállás létesítésére csak abban az esetben adható engedély, ha az adott helyen korábban engedéllyel létesített víziállás valamilyen okból megsemmisült, vagy meg lett szüntetve (pl.: hatósági intézkedésre, vagy a tulajdonos elhatározásából lebontásra került, vagy gazdátlanná, s ez által romossá vált, stb.).

(6) ¹¹ Magánhasználatú víziállás mérete - bejáró nélkül számítva - max. 10,0 m² lehet, amennyiben a (3) bekezdésben előírt védőtávolságok betarthatók. A parttól mért távolságot mindenkor a már kialakult átlagos „beépítési” vonalnak megfelelően kell meghatározni. A víziállás bővíthető, a víziállás és a partvonal között maximum 10 m²-el, melyre maximum 6 m²-es felépítmény helyezhető.

(7) Új víziállás telepítése maximum 5 évre engedélyezhető azzal, hogy a 120/1999.(VIII.6.) Korm. rendelet alapján tett intézkedés a kártalanítási igényt kizárja.

(8) A közhasználatú és korlátozottan közhasználatú víziállás bejárata nem zárható le, parti környezete nem keríthető be.

(9) ¹² A víziállások bejáratánál, - jól látható helyen, - fel kell tüntetni a használó nevét, címét, a fennmaradási-létesítési engedély számát, és a víziállás jellegét (közhasználatú, magánhasználatú, korlátozottan közhasználatú).

(10) Megszüntetett (lebontott) víziállások helyére csak abban az esetben adható létesítési engedély, ha a (3) és (6) bekezdésben foglalt méretek és távolságok betarthatóak.

(11) ¹³ A víziállások és a hozzájuk tartozó bejárók műszaki állapotáért, biztonságáért az építmény mindenkori használója tartozik teljes felelősséggel.

(12) ¹⁴ A víziállások műszaki állapotát a vízterület tulajdonosa és kezelője együttesen ellenőrzi. Balesetveszélyes állapot esetén, amennyiben a víziállás használója a felszólítás ellenére a balesetveszélyt nem hárítja el, a víziállás fennmaradási engedélye visszavonásra kerül.

A meglévő víziállások fennmaradása
4. §

(1) A meglévő víziállások fennmaradásának engedélyezése a jegyző hatáskörébe tartozik.

(2) Azoknak a horgászoknak, akik e rendelet hatályba lépése előtt víziállást létesítettek az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló tavakon, fennmaradási engedély kérelmet kell a Jegyzőhöz benyújtaniuk. A kérelem mellé csatolni kell a mederhasználati szerződést, melyet az Önkormányzattal, mint tulajdonossal kell megkötni. Az Önkormányzat nevében a szerződéseket a Polgármester írja alá.

(2a) ¹⁵ A víziállás használójának mederhasználati díjat kell fizetnie. A mederhasználati díj a Bereki Horgász Egyesület (a továbbiakban: Horgászegyesület) által megalkotott és a Képviselő-testület által jóváhagyott Szabályzatban kerül megállapításra.

(3) ¹⁶ A mederhasználati díjat egész évre kell kiszámítani, és annak a használójának kell megfizetni, akinek adott év január elsején a víziállás a használatában volt. A mederhasználati díjat a Horgászegyesület részére kell befizetni egy összegben tárgyév március 31-ig. A befizetés elmaradása - a Horgászegyesület elnökének jelzése alapján - a mederhasználati szerződés automatikus felbontását, és a fennmaradási engedély megszűnését, ebből kifolyólag az engedély nélkül létesített víziállásra vonatkozó szabályok alkalmazását vonja maga után.

(4) ¹⁷ A „Mederhasználati szerződés"-nek mindenképpen tartalmaznia kell: a víziállás használójának vagy használóinak adatait, a víziállás sorszámát, helyét, méretét, típusát, keletkezésének évét, valamint a mederhasználati díj mértékét, a befizetésre vonatkozó egyéb adatokat, a mederhasználat idejét, valamint a stég használati besorolását (magán, korlátozottan közhasználatú, vagy közhasználatú), vízkezelő hozzájárulását.

(5) ¹⁸

(6) ¹⁹

(7) ²⁰

(8) Nem adható ki fennmaradási engedély:

1. nyilvánvalóan elhanyagolt, rossz állapotú, balesetveszélyes, használatra alkalmatlan víziállásokra, valamint az ugyanilyen állapotú, felépítménnyel ellátott víziállásokra
2. úszó stégre, valamint olyan állásra, mely nem rögzül a mederhez

(9) ²¹ Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a használó nem tesz eleget, a víziállás lebontását el kell rendelni.

(10) ²² A rendelet hatálybalépése után, az engedélytől eltérően létesített, vagy időközben engedély nélkül átalakított, megnagyobbított víziállás használójának (új) fennmaradási engedélyt kell kérnie, mely kérelmet a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével kell elbírálni. A kérelemnek külön eljárási díja van.

(11) ²³ A (víziállások) használati jogának átruházása esetén a vízfelület tulajdonosát (önkormányzat) előhasználati jog illeti meg. Az előhasználati joggal kapcsolatos feladat- és hatáskört a polgármester gyakorolja.

(12) ²⁴ A magánhasználatú felépítmény nélküli víziállásra felépítmény csak engedéllyel építhető. Az engedély kiadása a jegyző hatásköre. Az engedély kérelemre adható ki, a kérelemnek tartalmaznia kell a víziállás adatait és a felépítmény tervét. A felépítmény területe nem haladhatja meg a víziállás - bejáró nélküli - területének 30 %-át. A felépítmény csak olyan anyagokból készülhet, amely nem szennyezi a környezetét, használata során káros-, veszélyes-, szennyező anyag nem kerül a környezetbe.

(13) ²⁵ A Horgászegyesület a beszedett mederhasználati díjat a horgásztavak és közvetlen környezetük fejlesztésére, fenntartására, karbantartására és haltelepítésre fordítja. A Horgászegyesület az összeg felhasználásáról a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatja az Önkormányzatot és a Képviselő-testületet.

Eljárás engedély nélkül létesített víziállások esetében
5. §

(1) A létesítési, fennmaradási engedéllyel nem rendelkező víziállás lebontását el kell rendelni.

(2) A kötelezés eredménytelensége esetén - újabb felszólítás nélkül - a bontást hatósági úton kell elvégeztetni

(3) ²⁶ A bontás költsége a víziállás használóját terheli. Gazdátlan víziállás esetén a bontás a Berekfürdői Önkormányzat kötelezettsége.

(4) ²⁷ A bontott anyagok a nyilvántartásba bejegyzett használót illetik meg, kivéve a hatósági bontás esetét. A hatóság által elvégzett bontás esetén az anyagokat a Berekfürdő Községi Önkormányzat tulajdonos az elbontástól számított 30 napig tárolja azzal a céllal, hogy a nyilvántartásba bejegyzett használó kérésére azt végleg kiadja részére, erről a nyilvántartásba bejegyzett használót a nyilvántartásba bejegyzett elérhetőségén értesíti. Amennyiben a nyilvántartásba bejegyzett használó a tárolt anyagokat nem veszi ál és nem szállítja el saját költségén a megjelölt őrzési határidőn belül, úgy azzal a továbbiakban a Berekfürdő Községi Önkormányzat teljes jogú tulajdonosként jogosult rendelkezni. A 30 nap őrzési idő letelte után a Berekfürdő Községi Önkormányzat nem csupán a bontással járó esetleges értékvesztés miatt nem felel, hanem semmilyen egyéb jogcímen vele szemben az elbontott víziállás vonatkozásában igény, követelés nem érvényesíthető.

(5) A tárolás, bontás költségeit az építőipari kisipari normák alapján kell megállapítani.

Értelmező rendelkezések
6. §

E rendelet tekintetében:

1. Víziállás: A meder talajába beépített vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpök, tartók) rögzített padozat, (cölöpállás, horgászállás, horgászpad, általában stég jellegű építmény) amely a vízterületnek horgászat, napozás, vízi sport, csónakkikötés célú használatát teszi lehetővé.
2. Víziállás szerkezete alapján lehet:
   1. ²⁸ Felépítmény nélküli (cölöpökre rögzített padozat), melyen tartósan csak korlát és ülőpad létesíthető, és ideiglenesen eső elleni sátor, vagy ernyő helyezhető el, a víziálláson tartózkodás idejére.
   2. Felépítményes a zárt terű, fedett, vagy oldalakkal ellátott - épületnek nem minősülő - építményt hordozó víziállás.
3. Víziállás telepítése alapján:
   1. Parthoz bejáróval kapcsolódó víziállás
   2. Parthoz nem kapcsolódó víziállás (minden oldalról vízzel határolt, csak vízi járművel megközelíthető víziállás)
4. ²⁹ Víziállás használat alapján:
   
   1. Magánhasználatú víziállás: A létesítő magánszemély használatában lévő víziállás.
   2. Közhasználatú (közösségi) víziállás: Amelyet bárki korlátozás nélkül használhat.
   3. Korlátozottan közhasználatú víziállás: Olyan víziállás, amely egy személy magánhasználatában van, de a használó esetén, azt, érkezési sorrendben, mindenki rendeltetésszerűen használhatja, mint a közhasználatú víziállást.
5. Telepítési vonal (beépítési vonal): A stég-fejek partéltől mért átlagos távolsága.
6. ³⁰ Elfogadható indok (türelmi idő): A használó önhibáján kívüli késedelmének oka. (betegség, külföldi tartózkodás, stb.)
   
7. ³¹ Gazdátlan (elhagyott) víziállás: Az, amelynek nincs nyilvántartott használója.
   
8. ³² Jogellenesen létesített víziállás: Az amelynek használója, felszólítás ellenére sem kérte meg a lejárt létesítési/fennmaradási engedély megújítását.
   

Záró rendelkezések
7. §

(1) Jelen rendelet 2011 .július 01-jén lép hatályban.

(2) ³³

(3) ³⁴

(4) ³⁵

1. melléklet ³⁶